Ilyen novemberi hétvégénk is régen (soha sem?) volt…
Mind a hőmérséklet, mind a hangulat megfelelő volt, így szombaton este, Márton nap alkalmából lelátogattunk megszokott villányi pincészetünkbe, libavacsorázni egyet. Közben ellenőríztük a bortrezorunk tartalmát, és nagyon jól éreztük magunkat. 
Elkísértek H.Eszter és H.Gábor, Jevica és Gyuszi valamint (hosszas rábeszélés után) Kadorca, aki utána éjjel (távolsági busz hiányában) nálunk is aludt, Döme kutya engedélyével.
Másnap pedig, rövid ébredezgetés után, a közel 20 fokos “hőségben” kiruccantunk Horvátországba, a geocaching-es ládáinkat karbantaratani.
Bellye, Erdőd, Kopács, Eszék, Valpó volt a sorrend, gyakorlatilag a régi magyar délvidéki végvárakat látogattuk végig.
A Kopácsi réten az időjárásra való tekintettel járt a holtágon a kishajó, többszáz sirály és kormorán zajongott, és jópár turista is volt rajtunk kívül.
Egészen furcsa élmény volt novemberben rövidujjú pólóban izzadni a vízparton az álvány mögött állva, 1-1 jobb pillanatért vagy madárért. (Megj. Kell egy nagyobb objektív, 200 mm semmire sem elég természetfotózásban…)
